Lackfitól bármi jöhet, felnőtteknek és akárhány éves gyerekeknek. Nekünk már jópár megvan: Köver Lajosok, A buta felnőtt, Apám kakasa (ezt ki ne hagyjátok!)... Nagyon szeretjük és ha lehet, főleg ha aprópója van, mondogatjuk a rímeket.
Azt hiszem ezt sem lehet igazán kinőni, néha meg nem is annyira néha még most is bolondozunk Hangával (6), Domával (8) és ilyenkor nagyon jól jönnek a höcögtető, ringató, csiklandozó mondokák. Kállai Nagy Krisztina rajzai szerintem minden könyvet kívánatossá tesznek. A fenti Lackfi könyvet is ő illusztrálta. A Piros ovi volt tőle az első kedvencünk.
November 7-én jön a 2. rész, lesz bemutató is, ha jól emlékszem a MÜPÁ-ban.
A rajzok láttán gondoltam, hogy ez a Tölgyerdő meséi csak jó lehet, mert azonnal ráismertem a Graffaló alkotójának jellezetes stílusára. Ugye a Graffalót ismeritek és szeretitek? Nemrég láttam hogy rajzfimet is készítettek belőle, érdemes keresni. Szóval ezekben lehet nyitogatni, keresgélni, és bár hivatalosan rég kinőttük, de amikor Doma elolvassa a hugának, akkor az anyai szívnek meg kell olvadnia...
Itt a Garffaló, ha valaki még nem ismerné.
Sikerült egy turiból hazahoznom őkelmét...
De jó, mi ovi után megyünk, a Kerekítőt múltkor csak azért tettem vissza, mert már így is túl sokat választottunk. :D
VálaszTörlésKerekítőt még Karácsonyra megvettem Vercsinek.
VálaszTörlésA Graffalóból szerinted a kamaszaim már kinőttek? (Bár miután Krisztánál láttam Tatut és Patut, nem bírtam ki és megvettem nekik. Imádják mindannyian, de még Vercsi is szívesen lapozgatja.)
Asszem a Graffaló 99 éves korig nagyon tanulságos, olyan, mint a népmesék.
VálaszTörlésA Graffalót nem te ajánlod először, muszáj lesz megnézni :-)
VálaszTörlés