A kutyán kívül a könyv a gyerek legjobb barátja. A kutyán belül pedig túl sötét van az olvasáshoz...

2010. november 14., vasárnap

Csipkerózsika

Az előtörténet: Bár Disney-féle Csipkerózsikát nálunk otthon biztos nem látott Do - más Disney-t se nagyon -, azért az óvodából hazahozta a lelkesedést. S persze ostromolt hónapokig, hogy vegyük meg azt a könyvet, ami Zsófinak meg Dórikának és még ki tudja ki mindenkinek megvan. Keményen ellenálltam egy darabig, aztán a Haus der Musikban (és a múzeumi boltban) tett látogatásunk húzott ki a slamasztikából, ott ugyanis megláttam ezt a Csipkerózsikát.

A szépen megrajzolt mesekönyvben olvasható maga a mese, sőt az első oldalon a zenemű keletkezésének története is - s a hozzá adott CD-n meg lehet hallgatni a Csajkovszkij -féle mesebalettet. A legjobb pedig az egészben, hogy a könyv végén van egy lista, hogy melyik darab a CD-n melyik laphoz tartozik a könyvben. Így miután egyszer elolvastam magát a történetet (na jó, persze röpfordítani kellett), meghallgattuk a zenét, s közben mindig néztük hozzá a kapcsolódó képet, felidéztük, hogy a történet melyik részénél tartunk éppen.

Nem viccelek, a vásárlás napján négyszer hallgatta végig Do a CD-t, és persze addigra már tudta, hogy mikor miről szól a zene. Mostanra ott tartunk, hogy nagyon jól ismeri az egyes részleteket, sőt, néha kéri, hogy ezt vagy azt újra kapcsoljam be, mert van, amit különösen szeret. S amitől a legboldogabb vagyok, az egyes zenei motívumokhoz - ez már saját kútfőből van - hozzákapcsol egyes részleteket, pl. hogy most bújik át a királyfi a tövises sövényen.

Ugye, mondanom sem kell, hogy mióta ez a Csipkerózsika megvan, nem hiányolja a Disney-verziót. :)

Tudom, ebben a blogban kicsit kakukktojás ez a könyv, hiszen németül van, de egyszerűen annyira átütően jó, hogy nem bírtam nem írni róla. Az idegen nyelvű könyveknél egyébként nekünk bevált módszer, hogy a fordítást egyszer leírjuk, és aztán nem kell minden alkalommal rögtönözni. Sajnos hasonló jellegű magyar könyvet nem ismerek, pedig nagyon nagy szükség lenne rá. Én pl. nem gondolom magam különösebben zeneértőnek, és nem tudnám magamtól így elmagyarázni, átadni a zenék meséjét. Viszont ahogy a mi példánk is mutatja, kis segítség - az a lista a könyv végén - is elég, s a többi már megtörténik a gyerek és a zene között.

2 megjegyzés:

  1. Ilyen jellegű könyveket én is nagyon szeretnék látni itthon! (Diótörő, Hattyúk tava stb..) A Csipkerózsikának egyébként a (Disney és a többi giccsverzión kívül) van egy relatíve új kiadása, Gyöngyösi Adrienn szép illusztrációival. Még nem próbáltuk, csak már régóta fenem rá a fogam. :)
    http://www.pagony.hu/csipkerozsika

    Amúgy nálunk is megtörtént a a nagy áttörés: a lányok a könyvtárban rá sem néztek a Disney- könyvekre.. :) (Eddig mindig haza kellett hoznunk abból is egyet.)

    VálaszTörlés
  2. Szerintem nagyon fogékonyak a kicsik a komolyzenére, csak talán nem használjuk ki eléggé. Az én Emmám (most 5 éves, de ez már 1-2 éve volt) teljesen rákattant a Halász Judit-féle (ismeritek?) Varázsfuvolára. Persze előtte-utána mi is meséltük a sztorit, de H.J. is elmeséli. Akkoriban, amikor ez volt a sláger, folyton áriázott, mint az Éj királynője. Ez ugyan könyv nélküli cd, de nem hiányolta hozzá a képeket.

    VálaszTörlés