Mese, csak felnőtteknek...

"Az irigy testvérek

Egyszer vót egy királynak három leánya, azokot úgy hítták: Kevélység, Kedvesség, Szűvesség. Szerette őköt a király mindegyiket, de Szűvességet, a legküssebbiket leginkább, mett az az apjának legjobban tudott kedvibe járni. De Szűvességhez sok ügyes úrfi es járt, a másik kettőhöz pedig senki az ördög sem. Ezek azétt mindenként irigykedtek; meg es egyeztek benne, hogy őt valamiszerént odább állíttsák.
Kikéredztek egy reggel atyjiktól a mezőre, s onnét bémentek az erdőbe es. Örült Szűvesség a szép helyeken való szabad járásnak; a másik kettő pedig annak, hogy most a madár kezikbe van.
Felszáradt a harmat; a két nagyobb karonfogódzva sétált, a küssebbik pillangók után futkosott, epret szedett, s gondolta, hogy abból apjának es viszen haza - jól tőt az ideje, énekelt, dúdolgatott, hallgatta a szép madáréneklést; s egyszer azon vëtte észre magát, hogy egy rengeteg erdőbe vetődött. Mikor ott jedtibe nem tudta, mitévő legyen, merre gondoljon, hát csak melléje sajdul a két nénje, s azt mondják neki nagy acsarogva:
- No, te gonoszlelkű, mindörökké (mindig) abba jártál, hogy atyánk csak tégedet szeressen, s hogy szerencsénket rontsd? Készülj, mett megetted kënyeredet!..."

A folytatás itt: Az irigy testvérek - CSODACERUZA

Nagyon megrázott a mese, igazi, felnőtteknek való, bár könnyen felismerhető benne több, gyerekeknek szánt változat, pl. egy amit nagyon szeretek a Magyar Népmesék sorozatban, amikor eperszedő verseny van az erdőben, s a kicsit egy fába dugják a nővérei. Van kedvetek erről beszélgetni egy kicsit?

Miért teszem ezt ide? Szerintem, ha a fölnőtt is bajmolódik mesékkel, sokkal hitelesebb közvetítője lesz a gyermeknek szánt meséknek. Szerintetek?