Muminok, minden mennyiségben

Arról jutottak eszembe most a Muminok, hogy a Duna TV lead egy filmet, november 31-én, vasárnap.


Ezt:

Mumin és a Szentiván éji színjáték (70 perc)

"Mumin család klasszikus meséin nőttek fel az északi gyerekek. A két különösen varázslatos és kedves figura megálmodója és rajzolója, Tove Jansson, 1930-ban teremtette meg ezeket a vidám kis lényecskéket.
Mumin papa egy szép völgyben építette fel takaros házukat, ahol együtt él Mumin mamával és kis csemetéjével. Muminék barátai Szuszek, Máj, Sniff, Pézsma, Mymble, Szimat. A boldogság és szeretet búvóhelye a Mumin-völgy. Itt van még meleg nyár és hideg tél, s a tenger vize kristálytiszta kék. Itt még lehet beszélgetni a fákkal, s madarakkal, szabad nevetni és álmodni bátran, s a háborúról sem tud senki sem. Úgy érzi az ember, mintha megállt volna az idő, de élményektől sűrű minden nappal. Közeledik Szentiván éjszakája, mindenkinek van egy épkézláb Mumin-ötlete. A Mumin gyerekek ma a tengerhez sietnek, mialatt Mumin papa a házukat építgeti, s ezalatt a kis Muminok a tenger fenekére úsznak. Mumin talál egy igazgyöngyöt, Szuszek pedig egy barlangot fedez fel. Szuszek tisztára odavan az igazgyöngyért, de Mumin mama azt tanácsolja Muminnak, hogy tegye el, őrizze meg, hátha egyszer találkozik még egy lánnyal, Szentiván éjszakáján, s neki ajándékozhatja. De Mumin kijelenti, hogy őt egyáltalán nem érdeklik a lányok.
Annak az évnek a nyara különösen forró volt Mumin-völgyben. Mumin szerette volna, ha ott lenne a legjobb barátja, Szimat. Ő azonban még nem tért vissza téli vándorlásából, pedig már javában perzselt a nyár. Nem volt mit tenni a hőség ellen. Mumin mama kiteregette száradni a mosott ruhát, Mumin-papa újságot olvasott az árnyékban. Mumin mama minden évben kis vitorlás csónakokat csinált fakéregből, és az elsőt mindig valamelyik gyereknek adta. Vajon idén ki lesz az?"

Finnországban volt szerencsénk minden héten egy-egy új epizóddal megismerkedni és hoztunk is filmeket, mert a gyerkek (de mi is) nagyon megszerettük a különös kalandokat, a Muminokat.
Sokat írtak már arról, hogy Magyarországon miért nem lett népszerű, pedig már többször próbálkozak azzal, hogy megszeretessék. Részben oka lehet a fordítások változó színvonala, indokolhatatlan név-változtatások (erről bővebben: Ez nem az a múmin, bocs). Megdöbbentő, hogy még a filmet méltató Duna TV-s ismeretőben is olyan szarvashibák vannak, mint pl. hogy a szerzőséget Lars Jansennek tulajdonítja Tove Jansson helyett, hogy több gyerek van a Mumin családban stb. A stiláris hibákról nem is beszélve. Ki érti ezt?

Nagy Boldizsártól még a témában: Tündérmesei motívumok és azok transzformációi Tove Jansson Múmin-könyveiben

Néhány személyes szösszenet: Muminok, ahogy mi láttuk őket odakint... Tove Jansson Finnországban élő svéd író volt. Többet róla...

Míg el nem felejtem: felnőtteknek is!!!!!

Jucuu, írsz a Mumin múzeumról? Tudod, Tamperében van... Mi már játunk ott.

Van több könyv magyarul, érdemes keresgélni.

Vége főcim következik...

Astrid Lindgren - ugye ki tudod ejteni?

...és még megjegyezni is érdemes a nevét. Mi már jópár könyvén túl vagyunk. Örök szerelem marad az egész család számára. Olvastuk a Harisnyás Pippi három részét, valamit a Juharfalvi Emil (a Macskaháj tanyáról) szintén három részét, de magyarul megjelent még jónéhány kötet.
Nemrég kaptuk külcsön a Lármafalva című svéd filmet (az M1-ről vették fel...), ami szintén az ő könyve alapján készült. Mindig úgy tesszük le a könyveket, hogy bárcsak mi is ott, akkor, így élhetnénk...


Mesés életéről és megszámlálhatatlan könyveiről olvashattok bővebben.

Szívbők ajánlom mindekinek, kicsinek nagynak, boldognak, boldogtalannak (mert garantált gyógyír).

Tematikus, őszi

A Crafty Crow-on mindig irigykedve figyelem, hogy a szezonnak megfelelő, gyönyörű mesekönyveket ajánlanak. Nem lenne kedvetek - akár kommentek formájában is, de még inkább ebbe a postba beleszerkesztve összegyűjteni egy csokornyi hazait? :) (Kép, cím, pár soros vélemény..) Karácsony témában már nézelődtem én is a könyvtárunkban, de az őszről... Ti hány ilyen jó mesét, könyvet ismertek? Sajnos, én a KippKopp sorozatnál megrekedtem.

Mi ezt a kötetet olvastuk, ez abszolút őszi. Még némi kreativkodáshoz is adott inspirációt. :)

Akkor, beleírok... (Gabi)
Nekünk nagyon bejött a Pettson és Findusz, minden kötet, de van egy barkácsolós egész évre, amelyben különösen inspirálóak az őszi fejezetek.


A Böngészők között is van őszi, mi sokat böngésztük.

Korszerű modókák kisbabáknak

Ezen akkorát nevettem, bocs...


Hogy milyen egy korszerű babavers? Hát ilyen:

„Nem az összes étel kebel,
ebben bárhogy kételkedel.
S nem is minden kebel étel,
apukádé pont kivétel.”

És ennek a könyvnek lesz egy bemutatója hamarosan a Transit Café-ban.
Varró Dani a Tranzitban október 28-án

Szóval Varró Dani. Tőle már sok mindet szeretünk. Ti mit ismertek? És még az egyik barátunknak a focicimborája is.

Violini, figyelj! Idézet a meghívóból: "A versek közt van altató (többféle is, az egyik arra az esetre, amikor az apuka már nagyon ideges)..."

Ezt a verset például a lányomról írta, még régebben (de nem igaziból persze, csak annyira ráillik...):

Varró Dániel: A Babaarcú Démon

Mohos falak közt, büszke omladékon,
Egy romos, régi várban élt a démon,
Kinek az arca sápadt babaarc volt,
Karja köréd fonódó két lián,
S míg vérszagot a szél süvítve hajszolt,
Nutellát ő kenyérre kenve majszolt,
Egy pillantása felperzselte szíved,
És drapp méhecske volt a zokniján.

Tulajdonképpen nem volt semmi dolga,
Csak épp midőn éjfélt ütött az óra,
Kellett neki a várrom ablakából
Velőtrázón kacagni kifele,
Amúgy csak üldögélt a bálterembe,
Női lapokat olvasott merengve,
Vagy a körmét reszelte lassu gonddal,
Jutott mindenre bőven ideje.

Történt egy este mármost, mikor rég-volt
Dühvel mennydörgött, villámlott az égbolt,
Vihar dúlt kint, a Babaarcú Démon
Bentről figyelte, mily borús az ég,
S hogy ne forduljon kedve is vacakra,
Épp férfiszíveken tiport kacagva,
Történt, hogy bimm-bumm, két mennydördülés közt
Meglátta holt ükatyja szellemét.

És szólt amaz: "Figyelj szavamra, lányom!
Százötven éve átok ül e váron,
Én átkoztam meg, Bambaképű Edgár,
Midőn e várban bűn ütött tanyát,
A várat és a vár urát is egyben,
Ki, bár egy gróffal járt öt éve jegyben,
Elcsábította, s esküvője napján
El is szöktette céda dédanyád.

Sir Henry Exel, így hívták a várúrt,
S a munka rám, dühödt atyára hárult,
Hogy szép szóval várából visszacsaljam
A gaz leányt, ki vér szerint enyém,
De lányomat hiába kértem esdve,
Csak kacagott rám gúnnyal aznap este,
Bitang lovagja elzavart a várból -
És akkor szörnyű átkot mondtam én.

A hitvány csábító, Sir Henry Exel,
Ki málnaszörppel és pilóta keksszel
Magához édesgette dédanyádat,
Másnap rettentő hasmenést kapott,
S a hűtelen leányzó arra ébredt,
Hogy egy elátkozott várban kisértet,
Egy démon, s az lesz minden lányutóda,
Akit világra hoz. Mindezt tudod.
De van kiút! A századik szobában
Egy kétszáz éves fogmosó pohár van,
És benne kétszáz éves fogmosó víz
(Sir Exel, míg élt, nem mosott fogat),
Nézz bele, s visszanéz rád húsz teremtmény,
S huszonkétféle lány, ki mind lehetnél,
Hörpintsd ki annál, aki lenni vágyol,
És megtöröd rettentő átkomat."

Benyitott hát a századik szobába
A Babaarcú Démon, ám hiába,
Csak egy görnyedt, öreg kísértet ült ott
Valami díszes, ódon klozeton,
"Megbántam már - rimánkodott-, de meg már,
Vond vissza átkod, Bambaképű Edgár!
Tiéd lehet minden pilóta kekszem,
És minden szörpöm eléd hozatom."

"Tán a számolást elvétettem eggyel"
Mondta a Démon mély önismerettel,
És benyitott a szomszédos szobába,
Ott állt a régi fogmosó pohár,
S belőle őrá sorban visszanéztek
Tündérek, vámpírlányok, hölgyszínészek,
Gyorsfutárok, tanárnők, topmodellek,
S érezte, mind lehetne ő akár.

De a Démonnak egyikük se tetszett,
Míg végül aztán, negyvenkettediknek
Visszanézett a fogmosó pohárból
Reá egy méla, sápatag leány,
Az arca, mint egy kisdedé, olyan volt,
Coopert olvasta éppen vagy Conan Doyle-t,
Férfiszíveket tört kacagva össze,
És drapp méhecske volt a zokniján.

És így esett, hogy ott maradt a Démon
Mohos falak közt, büszke omladékon,
Ott üldögél mélán a bálterembe,
Régi fotókat nézeget dián,
S míg vérszagot a szél süvítve hajszol,
Nutellát ő kenyérre kenve majszol,
A pillantása tűz, a csókja méreg,
És drapp méhecske van a zokniján.

Két Egér, nem, nem Kék egér...

Pedig a Kék egér is milyen jó volt, talán DVD-n még most is megtalálható valahol. (Igen.)

Szóval két egér (Könyvesbolt), lássuk csak... Egy hajnali órán elindulni a O km-től, a Batthyány térről és megkeresni az oroszlán díszeket egy javasolt útvonalon. Így kezdődik a múzeumi egér és rokona kirándulása, a folytatást keressétek ebben a csodakedves könyvben. Van egy ilyen nevű könyvesbolt a Lónyai utcában. Irtó kedves hely, én már többször jártam ott. Van hangulat.


Megjelent és kapható még:

Állatok a múzeumban

Különös lények

Színek

Mese, csak felnőtteknek...

"Az irigy testvérek

Egyszer vót egy királynak három leánya, azokot úgy hítták: Kevélység, Kedvesség, Szűvesség. Szerette őköt a király mindegyiket, de Szűvességet, a legküssebbiket leginkább, mett az az apjának legjobban tudott kedvibe járni. De Szűvességhez sok ügyes úrfi es járt, a másik kettőhöz pedig senki az ördög sem. Ezek azétt mindenként irigykedtek; meg es egyeztek benne, hogy őt valamiszerént odább állíttsák.
Kikéredztek egy reggel atyjiktól a mezőre, s onnét bémentek az erdőbe es. Örült Szűvesség a szép helyeken való szabad járásnak; a másik kettő pedig annak, hogy most a madár kezikbe van.
Felszáradt a harmat; a két nagyobb karonfogódzva sétált, a küssebbik pillangók után futkosott, epret szedett, s gondolta, hogy abból apjának es viszen haza - jól tőt az ideje, énekelt, dúdolgatott, hallgatta a szép madáréneklést; s egyszer azon vëtte észre magát, hogy egy rengeteg erdőbe vetődött. Mikor ott jedtibe nem tudta, mitévő legyen, merre gondoljon, hát csak melléje sajdul a két nénje, s azt mondják neki nagy acsarogva:
- No, te gonoszlelkű, mindörökké (mindig) abba jártál, hogy atyánk csak tégedet szeressen, s hogy szerencsénket rontsd? Készülj, mett megetted kënyeredet!..."

A folytatás itt: Az irigy testvérek - CSODACERUZA

Nagyon megrázott a mese, igazi, felnőtteknek való, bár könnyen felismerhető benne több, gyerekeknek szánt változat, pl. egy amit nagyon szeretek a Magyar Népmesék sorozatban, amikor eperszedő verseny van az erdőben, s a kicsit egy fába dugják a nővérei. Van kedvetek erről beszélgetni egy kicsit?

Miért teszem ezt ide? Szerintem, ha a fölnőtt is bajmolódik mesékkel, sokkal hitelesebb közvetítője lesz a gyermeknek szánt meséknek. Szerintetek?

Mese az autóban

Mi nagyon sokat utazunk autóval és amíg kicsik voltak, nehéz volt lekötni a gyerekeket. Egyszer aztán egy kedves ismerősünktől kaptunk egy kazettát, mondván nekik bevált.

A sokat vitatott Benedek Elek meséiről van szó. Én is megfogadtam, hogy ilyet csak idősebb korukban olvasok fel nekik, de valahogy ebben a formában, ezek a mesék, nagyon is jók és mondanom sem kell, nekünk is bevált. Én leginkább az előadásmódnak tudom ezt be, hiszen olyan klasszikusnak mondható színészek mesélik el a hat történetet, mint Ruttkai Éva, Básti Lajos, Mécs Károly, Őze Lajos, Sinkó László, Huszti Péter, Bálint András és még sorolhatnám.(Próbáltam interneten keresni, de nem leltem,  sem CD, sem kazetta formájában. Mi tíz évvel ezelőtt kaptuk, azóta a kazetta már nem is dívik.)

Második számú kedvenc, egy zsákbamacska kazetta, amiről fogalmunk sem volt, milyen. (Mellette szólt, hogy az egyik mesélő Galkó Balázs, akinek nagyon kellemes, duruzsoló hangja van:D) Mesőkéről, a meseevő manóról szól. 14 népmesét tartalmaz, az aláfestő zenekén pedig népdalok  hallhatóak, marimbán előadva. (Ezt CD-n lehet még kapni.)

A harmadik számú kedvenc az nem is annyira kedvenc, mégis időről időre előkerül Ez a Pinokkió egy 1995-ös felvétele, olyan színészekkel, mint Pogány Judit, Csákányi László, Harkányi Endre, Rudolf Péter és még sokan mások. Azt hiszem, ennek a varázsa is az előadókban van, legalábbis számomra. Hogy a gyerekeknek, mi? Talán a dalok, amit gyakran énekelgetnek. (Interneten erre sem találtam rá, viszont nemrégiben egy hiperáruház polcán felfedeztem egyet, eldugva a techno Pinokkió CD-k között...)