A kutyán kívül a könyv a gyerek legjobb barátja. A kutyán belül pedig túl sötét van az olvasáshoz...
2010. október 8., péntek
Ha már szóba került... II.
Bechstien Az elvarázsolt királykisasszony című mesegyűjteményét említettétek, íme. Nekünk is megvan, volt idő, amikor nagyon sokat forgattuk, különösen szerettük a illusztrációkat (Szegedi Katalin, biztos ráismertek... Ezt most találtam, érdemes belekukkantani : Arckép: Szegedi Katalin - illusztrátor). Bechsteinről tudni kell, hogy udvari meseszállító volt, s a korabeli izléshez és udvari etiketthez igazította - önkényesen - a meséket, és valóban simább, kevésbé kedélyborzoló a meseszövés. Bechstein, Ludwig
Nekünk ezek a gyűjtemények vannak meg Boldizsár Ildikó szerkesztésében. Sok kedvenc lapul bennük, s bátran állíthatom, hogy ezek között nincs olyan, ami kiütötte volna biztosítékot.
Ezt sokáig nem vettem a kezembe, mivel a Reader's Digest címkén megakadt a szemem és ez elriasztott. Nemrég vettem észre, hogy Takács Mari illusztrála (pedig ez kiszúrja az ember szemét...) és Ildikó szerkesztette. A fiam kedvencei a Mesék bölcs emberekről és a Mesék bátor emberekről fejezetek, a kislánykáé pedig a Mesék a szerelemről...
Ebben a fentiben van az életmesém, legalábbis az, amit most annak gondolok. Kiváncsi valaki, hogy melyik az? De lehet tippelni is. Van aki már tudja...
Arra már gondoltatok, hogy magatoknak olvassatok mesét? Vagy a párotokkal egymásnak, amikor a gyerekek már alszanak?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ilyenkor mindig azt érzem, le vagyunk maradva, pontosabban hogy nem vagyunk elég fogékonyak az újra, a kortársra. Ez az Esti mesék fiúknak pl. meg van nekünk is, de egyszer kiolvastuk és kész. Lehet, jobban kéne erőltetnem?
VálaszTörlésBechstein meséi gyerekkorban nagy kedvenc volt, igaz, akkor még nem Szegedi Katalin illusztrációival adták ki, de a mi kötetünk is egészen szép.. előkeresem majd, mert már csak körvonalakban rémlenek a mesék.
VálaszTörlésGabi, a többi könyvet mekkora gyerekeknek érdemes olvasni? A második kötetnek nem lehet elolvasni a címét sem, olyan kicsi a fotó.
Én szoktam magamnak is meséket olvasni, gyanítom, nem a Tiedével azonos céllal, csupán a szórakozás, s részben előzetes terepfelmérés kedvéért. Nagyon érdekes, hogy míg a klasszikus mesékben nem szeretem a szomorú végűeket (pl. Andersen meséit nem szívesen olvasom.), addig szívem csücske az összes tragikus ballada- akár népi, akár mű. :)
Tegnap egy mesekönyben épp egy Benedek Elek mesébe futottunk bele (az a típus, amikor a 3 királylányt elrabolja a 3 sárkány, a legbátrabb legény lemegy értük a föld alatti kastélyokba, leküzdi a sárkányt, visszaúton meg a kísérői jól otthagyják, és csak a királylányokat húzzák fel. Ebben a verzióban az utolsó motívum kimaradt, szóval azon kívül, hogy a 3 sárkány háromféleképp körbeírt módon pusztult el, teljesen erőszak- és ármánymentes történet volt. (Kilehelte a lelkét, kiadta a lelkét és csak nyekkent egyet- Sára persze leragadt: mi az, hogy nyekkent? Kata frappáns válasza: azt mondta: nyekk, nyekkk. Ezen aztán jót röhögtek, és senki sem sajnálta a 32 fejű sárkányt.) :D
A cím: Esti mesék a boldogságról, sajnos nem találok jobb borítót. Ebben van Andersen, sőt Wilde is.
VálaszTörlésAz elvarázsolt királykisasszonyt, én remek átvezetőnek találom a "megterhelőbb" tündérmesék világába. Mi most ennél az állomásnál tartunk (írom újra: Panna, 5ésfél). S közben a régi kedvencek folyamatosan porondon vannak. Az esti mesék lányoknak/fiúknak, már többször a látókörömbe került, de eddig kicsúsztak a kezeim közül, na majd most!:) A mesék az élet csodáiról, nagyon felcsigázott (khmmm... Takács Mari;)! Köszi!
VálaszTörlésna mégis jövök kuvikolni, Gerda majdnem éjfélig ébren volt, most gyógyítom magam ;-)
VálaszTörlésmi magunknak, egymásnak, azt nem. én a valóságos (vagy kitalált, de a valóságról szóló), egyszóval a "felnőtt" könyveket szeretem, és ebből nem tudok kigyógyulni. pedig jó a kérdés jó az ötlet, volt rá kísérlet is, mégsem.
Most látom, rossz a blogóra, az előbbi megjegyzésem 1. mondata így nehezen értelmezhető 16.25-kor :-)
VálaszTörlésÁtállítottam. Csendes-Óceáni idő szerint üzemeltünk eddig :-)
VálaszTörlésÓ, magamnak gyakran, de egymásnak nem tudom elképzelni. Ezek közül egyébként több nálunk is mostanában, azaz még nyáron került elő. Tehát 4 és fél évesen. De a képeket már korábban is néztük együtt, nagyon szépek.
VálaszTörlésMost olvassuk Sárával a Mesék az élet csodáiról-t. Minden este kéri, kitartóan. Noha az elején én nem láttam be, miért is érdekes egy 6 évesnek a világ keletkezése 20x elmesélve hasonlóan és különbözőképpen, de a lelkesedése rám is átragadt. A népmesék és mondák közt van egy kakukktojás: egy műmese, melyet Boldizsár Ildikó írt. Annyira eltéveszthetetlen és lenyűgöző a stílusa, hogy anélkül felismertem, hogy tudtam volna, hogy belecsempészte a válogatásba saját meséjét is.
VálaszTörlésAmi nem tetszik, hogy csak a tartalomjegyzékben tüntetik fel a mese eredetét, szívesen olvasnám a cím alatt vagy a szöveg végén. És Takács Mari illusztrációit- bár önmagukban nagyszerűek- nem érzem a témával koherensnek. Én biztosan egy archaikusabb stílusban alkotó illusztrátort kértem volna fel.
Jaj, de jó, hogy kézbevettétek! Örömmel olvasom a teremtésmesék sikereit.
VálaszTörlésNálunk azóta is folyamatos siker. Gyakran lekerül a polcról.
Igen, Takács Mari illusztrációi tényleg nagyon kerekek, édesek, szikárabb képi világ is érdekes lenne. Én imádom a sajátos színeket, a formákat.
Én is nagyon szeretem a munkáit, a színei közel állnak hozzám, csak ehhez témához inkább valami múltidéző illusztrációt képzeltem volna el.
VálaszTörlésA kötetünk könyvtári, de nagyon esélyes, hogy beszerezzük egy saját példányt is. Amúgy a könyv kiállítása szerintem nagyon szép, tehát mint "könyvtárgy" (így szoktátok hívni? :D) is megállja a helyét.